Nézzük tovább, milyen is a szaunakultúra bolygónk egyes részein! Ugye Európát már szemügyre vettük. Ezúttal pedig a nyugati világ, pontosabban az Amerikában honos szokásokat vegyük sorra!
Amerika
Közép-Amerikában, ott is leginkább Dél-Mexikó és Guatemala hegyvidékein a helyi bennszülöttek között népszerű a szauna egyik formája, a temazcal. A temazcal fa helyett agyagból vagy kőből készül, alacsony a mennyezete, és általában kiterjedt családok tagjai használják, bár inkább egyénileg, mint társaságban. Az izzasztókunyhó vallásos jelentéstartalommal is bír, ugyanis egyszerre jelképezi az anyaméhet, az elemeket és a Föld mikrokozmoszát. A temazcalban gyerekek is szoktak születni, illetve orvosok által kedvelt helyszín a gyógyításra. A kevésbé hagyományőrző közösségek egyszerűen mosdásra használják.
Az észak-amerikai őslakosok a skandináv és az orosz szaunához hasonló izzasztókamrákat használnak. A megtisztulás itt nem csak testi, de spirituális értelemben is végbemegy. Az USA-ban a szauna nem mondható elterjedtnek, kivéve Michigan, Wisconsin, Iowa illetve Minnesota állam egyes területeit, ahol nagyobb finn és svéd származású amerikai populáció él. A többi államban a szaunák leginkább egészségügyi klubokban és hotelekben jellemzők, igaz, a kihasználatlanságuk miatt ritkán fűtik őket. Amikor működnek, akkor is mérsékelt hőmérséklet mellett, és a kövek locsolása sem engedélyezett bennük. A szaunakultúra hiányát mutatja az is, hogy a vendégek akkor és úgy sétálnak ki-be a kabinban, amikor és ahogy akarnak. Néhány klubban pedig nem izzadásra, hanem elsősorban ruhaszárításra használják a szaunák hőjét. A rendeltetésszerű használat inkább a magán- és üzleti szaunákra, illetve a kisebb, szaunakultúrában jártas közösségekre jellemző.