A szauna nem csupán egy nagy kabin, tele gőzzel és aromával. A szaunázáshoz szükséges néhány olyan eszköz, amely az izzasztókabin javát, hagyományos jellegét adja, emellett pedig több olyan kiegészítő tárgy is rendelkezésünkre állhat, amely elősegíti vagy teljesebbé teszi a relaxációt és a felfrissülést. Lássunk néhányat azon szaunatartozékok közül, amelyeket érdemes beszerezni, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szaunázás élménye.

A szaunatartozékok közül az első és legfontosabb a szaunakályha, amellyel a kabin belsejét fűtjük. Ebből több változatot is használhatunk; a legelterjedtebbek a fatüzelésű, az elektromos és az infra kályha. Az első típus azoknak ajánlott, akik nagyobb alapterületű kabinnal rendelkeznek. A villamos kályhát jóval könnyebb elhelyezni, viszont nagyon kell vigyázni a biztonsági előírások betartására, fontos, hogy a bekötés érintésvédelmileg biztonságos legyen.

A finn szauna esetében a kályhára köveket szokás rakni, hogy felhevüljenek. Ennek a lépésnek az a lényege, hogy a kövek akkor is forrók maradnak, ha a kályhát kikapcsoljuk, tovább biztosítva a magas hőmérsékletet a szauna belsejében. Mivel képesek felszívni a vizet, nem engedik, hogy az a kályhára csepegjen, ráadásul folyamatos párolgást is biztosítanak.

A víz locsolásához felöntő dézsa és hosszú nyelű kanál szükséges, melyek készülhetnek hagyományosan fából, vagy rézből. A vízhatlanság elérése érdekében speciális kialakításúak, ezért elkészítésük különleges hozzáértést igényel.

A kövekre azonban nem csupán tiszta vizet locsolhatunk, keverhetünk bele különböző illó-, illetve szaunaolajakat a különleges aroma elérése érdekében. Hígítatlanul ne öntsünk belőlük a kövekre, minden esetben csepegtessük bele a vízbe, mielőtt a kövekre kerülnek. 2-5 csepp teljesen elegendő a hatás eléréséhez. A szauna- és illóolajokat, illetve hatásukat egy következő bejegyzésben bővebben bemutatjuk.

A szaunalepedőt, ahogy már említettük, egészségügyi okokból érdemes magunk alá terítenünk. Felszívja az izzadságot, és megakadályozza, hogy meztelen testünk a forró paddal érintkezzen. Közszaunákban gyakran kötelező a használata, de helyettesíthető akár törülközővel is.

A finneknél elterjedt szokás a nyírfavirgács(vihta vagy vasta) használata. A szaunázók saját vagy egymás testrészeit csapkodva érik el, hogy fokozódjon vérkeringésük. Először belemártják a dézsában lévő vízbe, majd egy pár pillanatra ráhelyezik a forró kövekre. Ezután egyenletesen csapkodják karjukat, lábukat és testüket. A virgács ágai közé fűszernövényeket is lehet kötni, ezzel kellemes illatot lehet elérni.

Ami a berendezést illeti, mérettől függően különböző padok, padsorok és székek találhatók a kabinban, amelyek a különböző hőmérsékletű szinteken való szaunázást segítik elő. A padok felszerelhetők hát- vagy fejtámlával.

Ezeken kívül a szaunában használható hőmérő, óra, stopper, páratartalom-mérő, hogy felügyelni tudjuk a szaunázás körülményeit. Jellegzetes tartozék még a különböző színű és erősségű izzók vagy LED-lámpák, amelyek befolyásolni tudják a szaunázás hangulatát. Nem is beszélve a bioszaunában használatos fajtáktól, amelyek egészségünkre is kihatással vannak.

A használati tárgyak után érdemes még megemlíteni a finn szaunakultúra egyik legérdekesebb elemét, a szauna törpét (Saunatonttu). Ez a kis, kerti törpére hasonlító, ám fekete lény a szauna ura, ő figyel arra, hogy minden a legnagyobb rendben menjen a szaunázás során. Vigyáz arra, hogy a kályhában ki ne aludjon a tűz, és hogy a kövekről felszálló forró gőz (löyly) minden tekintetben megfelelő legyen. Emellett a szaunázóktól a helyes viselkedést is elvárja. Dühös lesz, ha hangosan beszélünk vagy ha káromkodunk a kabinban, de a napnyugta utáni szaunázást és a részegséget sem nézi jó szemmel. Érkezéskor illik őt üdvözölni, távozás előtt pedig megköszönni neki az élményt. Ezt általában egy kevés, kövekre locsolt vízből keletkező löylyvel tehetjük meg.