Képzeld el, hogy Magyarországon bárkihez mész vendégségbe, egy szaunát találsz az otthonában. Nagyon furcsa lenne, ugye? Pedig van olyan ország, ahol ez nem hangzik lehetetlennek. Finnországban 5 millió emberre több mint másfél millió szauna jut, ami azt jelenti, hogy majdnem minden háztartásban lehetőség van a szaunázásra. A finnek nem luxusként, hanem szükséges jóként tekintenek rá. Nem meglepő, hogy az ország elnyerte a szauna hazája nevet, még ha nem is egyértelmű, hogy nekik köszönhetjük ezt a nagyszerű találmányt.

Bár az első írásos emlék a 10. századból származik, őseink már több mint kétezer évvel ezelőtt is szaunáztak, igaz, nem teljesen úgy, ahogy a modern korban. Akkoriban egy lefedett, földbe vagy hóba ásott gödröt használtak izzasztóként, amelyben egy tűzrakásba köveket helyeztek el. A kövekre vizet locsoltak, ami füstöt és magas hőmérsékletet eredményezett. Hátrány volt viszont, hogy addig nem lehetett elkezdeni élvezni a meleget, amíg nem aludt ki a tűz. A középkorban kezdtek elterjedni a fagerendából készített helyiségek (füstszaunák). A működési elv ekkor még nem változott. Az első kéményes szaunák, amelyek már elvezették a füstöt a kabinból, csak az 1930-as években jelentek meg.

A szaunák mindig is a tisztaság és az egészség megtestesítőjeként szolgáltak őshazájukban, így nem meglepő, hogy több funkciót is szántak nekik. Nemcsak mosakodásra, hanem például gyógyászati célokra vagy hússzárításra is használták, de rituális helyszínként is szolgált a lelki megtisztuláshoz, arról nem is beszélve, hogy rengeteg csecsemő született szaunában. Egy tévhit miatt azonban a legtöbb európai országban alábbhagyott a szaunázási kedv, így csupán az északi népek (skandinávok, a Baltikum népei, oroszok) otthonában maradt alaptartozék az izzasztófürdő. Az emberek azt gondolták, hogy a szauna betegségek terjesztésének forrása, de ma már tudjuk, hogy ez közel sem igaz, épp ellenkezőleg.

A finnek hisznek abban, hogy a szaunázás megtisztítja az embert mind testileg, mind szellemileg. Számukra nem csupán egy fürdőhelyről van szó: a kikapcsolódás és a szociális érintkezés elsőszámú helyszíne, számos hagyomány és népi szokás kötődik hozzá, és egyszerre jelenti a hitet és a bizalmat. A mai rohanó, stresszes világban igazán értékelheti az ember, ha egy ilyen csendes „zug” várja otthon, ahol teljesen egymaga lehet, adott esetben pedig a közeli barátaival oszthatja meg a jól megérdemelt pihenését.

A szauna elterjedtségét és általánossá válását annak is köszönheti, hogy már egészen fiatalon el lehet kezdeni használatát, és mindenkinek ajánlott, aki tisztában van szervezete tűrőképességével. Van egy finn mondás, mely szerint “ha valaki el tud sétálni a szaunáig, akkor már szaunázhat.” Tehát amint megtanulnak járni a gyermekek, részesei lesznek a heti családi pihentető izzadásnak, amelyek leggyakrabban az ezer tó országára jellemző, szaunával felszerelt tóparti nyári kunyhókban valósulnak meg.

Nem véletlen, hogy a finnek híresek kiegyensúlyozottságukról és nyugodt, békés természetükről. Egy olyan életstílus vált általánosan lényük részévé, amely folyamatosan javítja a közérzetüket, és segít a stresszel való megküzdésben. Ráadásul úgy hordozzák magukkal a kabint, mint mások a szerencsehozó amulettjüket. Amint új helyre költöznek, első dolguk, hogy biztosítsanak egy szaunát a lakásban. Talán nem túlzás azt mondani, hogy sokkal kevesebb idegeskedés és konfliktus lenne a világban, ha több ember szentelné szabadidejének jelentős részét szaunázással.